Autófelszerelés Blog

Közel másfél milliárd gépjárművet tartanak számon a világon, ami döbbenetesen sok autót jelent. Ennél már csak az autók számának növekedési üteme döbbenetesebb – egyes becslések szerint húsz éven belül már kétszer ennyi, közel 3 milliárd gépjármű lesz forgalomban a bolygón. Tekinthetünk erre civilizációs vívmányként, hiszen ez azt jelenti, hogy egyre több ember engedheti meg magának, hogy autóba üljön, ennek a globális elkényelmesedésnek azonban van egy rendkívül kellemetlen mellékhatása is, mégpedig a járványszerűen pusztító közúti balesetek.

Mindenki találkozott már magukból kivetkőzve ordibáló vagy agresszív manőverekkel büntető autósokkal vezetés közben. Olyannyira így van ez, hogy a sofőrök többsége már el is fogadta ezt, mint a nagyvárosi közlekedés egyik velejáróját. De vajon minek köszönhető az, hogy a kormánynál ülve nagyobb valószínűséggel veszítjük el a fejünket, mint például egy uszodában vagy bevásárlóközpontban?

Ahogy veszít erejéből a tél, és egyre több a napsütötte, meleg nap, minden évben felmerül a kérdés: mikor cseréljük le a téli gumit nyárira? Ez már önmagában komoly előrelépés a közlekedésbiztonság terén, hiszen azt jelenti, hogy a többség valóban használ téli gumit a téli hónapokban annak ellenére, hogy ezt még nem írja elő a törvény, mint például sok szomszédos országban, és nem ugyanazzal az abronccsal próbálja átvészelni a +40 és a –10 ºC-ot is. De hány foktól is érdemes váltani?

Azt a felszereltséget és kényelmet, amit manapság a „legfapadosabb” modellben is természetesnek veszünk, bizony találmányokkal és fejlesztésekkel tarkított, hosszú évtizedek előzték meg. A visszapillantó tükör, a fényszóró, a kartámasz, a légterelő vagy éppen a felfújható gumiabroncs még nem állt az első autótulajdonosok rendelkezésére, mint ahogy a fűtött utastér is elképzelhetetlen luxusnak számított az autózás hajnalán.

Egyes felmérések szerint Magyarország kutyatartó nagyhatalomnak számít, hiszen hazánkban közel minden második háztartásban él kutya, míg az európai átlag ennek nagyjából a fele, 20-25%. Ez közel 2,5 millió kutyát jelent, akiknek bizony néha autóba kell ülniük, hogy eljussanak az állatorvoshoz, gazdáik rokonaihoz vagy éppen a nyaralás helyszínére. Mivel ez ilyen sok embert – és állatot – érint, érdemes összeszedni a legfontosabb tudnivalókat a kutyák autóban szállításáról.

Mint a legtöbb efféle kérdésre, erre sem létezik egzakt és egyértelmű válasz, hiszen minden attól függ, milyen igényei és elképzelései vannak az embernek, és ezeknek a paramétereknek a figyelembe vételével kell kiválasztania a számára leginkább megfelelőt. A legfontosabb kérdések, amelyeket meg kell válaszolnunk, mielőtt kerékpártartót választunk, arra vonatkoznak, hogy hány kerékpárt akarunk szállítani és milyen gyakorisággal, illetve milyen autóra akarjuk felszerelni a kerékpártartót. Ha ezzel megvagyunk, nézzük, miből lehet válogatni!

Ahogy közeledik a karácsony, egy hosszabbak az éjszakák, sokak szerint ez az év legnyomasztóbb időszaka, amikor sokan sötétben indulnak és sötétben érkeznek haza a munkából. A rosszabb látási viszonyok miatt különösen fontos, hogy figyeljünk egymásra, és ügyeljünk arra, hogy mások is lássanak bennünket.  A KRESZ 2007 óta megköveteli bizonyos helyzetekben a fényvisszaverő mellény viselését, ezért összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat ezzel kapcsolatban.

Közelednek az ünnepek, ezért a mindig aktuális téma még aktuálisabbá válik: miért nem lehet meginni egy pohár sört vagy bort, mielőtt autóba ülnénk? Bár sok más országban ennyit még megengednek a hatóságok, nálunk köztudottan zéró tolerancia van az ittas vezetésre, így egy pohár ital elfogyasztása azt eredményezheti, hogy elveszik az ember jogosítványát. De miért?

Magyarországon ritkán fordulnak elő hosszan tartó, szélsőséges hidegek, de azért minden télen akadnak olyan napok vagy hetek, amikor tartósan mínuszban van a hőmérő higanyszála. A hazánkban forgalomba helyezett autók nagy részét nem ilyen időjárásra tervezték, ezért érdemes odafigyelni néhány dologra, ha nem akarunk pórul járni a hidegben. Nézzük, mik a legfontosabb tudnivalók!

Nincs annál kellemetlenebb, mint amikor az ember nyaralni (telelni) megy külföldre, és aztán ott szembesül vele, hogy az adott országban bizony más szabályok vannak érvényben, mint odahaza. Szerencsés esetben meg lehet úszni egy dorgálással a mulasztást, ha azonban szigorúbb hatóságokkal találkozunk, akkor bizony borsos bírság is lehet a dologból. A tél közeledtével egyre aktuálisabb a kérdés, hogy hol kötelező a téli gumi és a hólánc, és hol bízzák az autósok józan belátására, hogy mivel közlekedik a téli csapadék miatt csúszóssá vált utakon.

Lassan kezdődik a hólánc szezon, ezért össze állítottunk egy kis tudnivalót, hogy mi alapján érdemes kiválasztani szá,munkra a megfelelő hóláncot.

Sokan talán nem is tudnak róla, de a magyar biciklis nemzetnek számít, hiszen egy közelmúltban készült felmérés szerint nálunk a lakosság kétharmada biciklizik, amivel Európában az előkelő negyedik helyen állunk, csak a hollandok, a dánok és a finnek előznek meg bennünket. Erre a hazai KRESZ is reagált, a magyar kerékpárosokat ugyanis sokkal több szabály köti gúzsba, mint amennyiről legtöbbünknek tudomása van. De mikor kezdődött ez a történet?

A forgalmi dugó a legújabb civilizációs mellékhatások közé tartozik, még néhány generációval ezelőtt is szinte ismeretlen jelenségnek számított, legalábbis hazánkban. Az utóbbi évtizedekben azonban sokszorosára nőtt a forgalomban lévő autók száma, ezért különösen a nagyvárosokban mindennapos jelenségnek számít, hogy az 50-100 évvel ezelőtti autóforgalom kiszolgálására tervezett úthálózat nem bírja el a rázúduló rengeteg járművet, az utak „beállnak”, a sofőrök feje pedig főhet a dugóban. De pontosan miért is alakulnak ki a dugók?

Magyarországon a közúti sebességmérő eszközöket a köznyelv traffipaxnak hívja, ami onnan ered, hogy a ’80-as, ’90-es években hazánkban elterjedt sebességmérő eszközök „Traffipax” márkanéven futottak, és a név aztán rajtamaradt a többi, hasonló célra szánt masinán is.

Érdekes, de könnyen megmagyarázható jelenség, hogy a nagyvárosokban sokkal ritkábban találkozni utánfutót húzó személyautókkal, mint kisebb településeken. Ennek főként praktikus okai vannak, elsősorban az, hogy az utánfutó tárolásához helyre van szükség, mert egy panelház parkolójából nagyon könnyen lába kel, míg a falvakban jellemzően mindenki kertes házban lakik. Pedig hasznos dolog az utánfutó, ha szállítani kell valamit, mert a nagyobb kiterjedésű, de nem túl nehéz holmikhoz így nem kell furgon vagy platós kisteherautó. Néhány apróságra azonban érdemes odafigyelni, mielőtt valaki utánfutózásra adja a fejét.

Az esőben vezetés nem tartozik az autósok kedvencei közé. Nem véletlenül. Egy rövid zápor is teljesen megváltoztathatja az útviszonyokat, hát még egy hosszabb esőzés. Elméletben mindenki tudja, hogy vizes úton a fékút a duplájára nőhet, miközben romlanak a látási viszonyok, a gyakorlatba azonban már kevesebbeknek sikerül átültetniük ezt a tudást. Ezért is fordulhat elő, hogy a legtöbb ráfutásos baleset esőben vagy hóban történik. Pedig nem lehetetlen esőben is biztonságosan vezetni, csak be kell tartani néhány egyszerű szabályt. Lássuk, melyek is azok!