Sötétben minden út fekete
Manapság természetesnek vesszük, hogy télen-nyáron, hóban-esőben, éjjel-nappal bárhova útnak indulhatunk autóval, ez az állapot azonban egy hosszú fejlődés eredménye, az első automobilok idejében egészen más volt a helyzet. Éjszakai utazásra évszázadokon át csak a legmerészebbek vállalkoztak, hiszen közvilágítás még a nagyobb városokban sem létezett, nemhogy az azokat összekötő utakon, amelyek minőségét természetesen nem lehetett egy napon említeni a mostani aszfaltozott országutakéval.
Sietős emberek és fontos ügyek persze akkoriban is akadtak, ezért a kocsisok igyekeztek a rendelkezésükre álló eszközökkel orvosolni a problémát, így próbálkoztak üvegkalickákba zárt gyertyákkal és más világító eszközökkel, de ezek egyrészt nem adtak elegendő fényt, másrészt nagy sebességnél általában elaludtak.
A gépjárművek megjelenésekor azonnal felmerült az igény a megbízható fényforrásokra, hacsak nem akarták az autókat is nappali közlekedésre korlátozni. Az első autós fényszórók már az 1880-as évek végén megjelentek, ezek jellemzően olajjal vagy acetilénnel működtek. Utóbbi népszerűbbnek számított, mert lángja szélben és esőben sem aludt el. Az első elektromos fényszórókat 1898-ban mutatták be, de két tényező akadályozta széleskörű elterjedésüket: a rövidéletű izzószálak és a túlságosan nagyméretű dinamók.
Az 1910-es években a Cadillac modelljeiben jelent meg az első modern autóelektronikai rendszer, és az állítható fényszórók is ezekben az autókban kaptak helyet elsőként. A következő mérföldkő az 1960-as években jött el, amikor Európában bemutatták a halogénizzós fényszórókat.
Szerencsére a mostani autóknál már az alapfelszereltség része a jó minőségű fényszóró, nem kell attól tartanunk, hogy a naplemente miatt nem tudunk továbbhaladni, de az egyéb kényelmi kiegészítők, mint például az autófeleszerelések.hu kínálatában megtalálható kartámasz, ajtóvédő díszléc vagy légterelő nem minden típushoz jár, ezért érdemes beszerezni őket, akárcsak a tartós havazás esetén elengedhetetlen hóláncot.