A gyorshajtás pszichológiája – avagy miért száguldozunk?

Egy 2016-os felmérésből az derül ki, hogy 10-ből 8 sofőr úgy ítéli meg, ő biztonságosan vezet, ehhez képest a balesetek 95%-át emberi hiba okozza. Miből adódik a nyilvánvaló eltérés? Pszichológusok szerint ennek több oka is van.
Először is minden embernek van egy komfortzónája, amelyben biztonságban érzi magát. Ha ebből kimozdítják, és úgy ítéli meg, hogy kockázatos szituációba került, akkor óvatosabbá válik. Egy adott helyzet kockázati faktorát azonban nem tudományos számítások alapján határozzuk meg, hanem tapasztalataink, megérzéseink és érzelmi állapotunk alapján. Vagyis hiába tudjuk, hogy egy iskola előtt lassítanunk kellene, ha az azt megelőző száz alkalommal egyszer sem történt baj, ráadásul kissé ingerültek is vagyunk, akkor bátrabban a gázra lépünk, mert nem ítéljük kockázatosnak a helyzetet.

Másodszor, nagyon nagy hatással van ránk a többi sofőr magatartása. Ha például a megengedett legnagyobb sebességgel hajtunk, de a mögöttünk haladó türelmetlenül villogni kezd, vagy megpróbál „letolni” az útról, akkor hajlamosak vagyunk inkább gyorsítani ahelyett, hogy ragaszkodnánk a szabályok betartásához. Ez a viselkedésünk pedig kihat a közlekedés többi résztvevőjére is.
Ha tehát el akarjuk kerülni azt, hogy a körülmények hatására száguldozni kezdjünk, olyan környezetet kell teremtenünk magunknak, ahol meg tudjuk őrizni a nyugalmunkat, és objektíven tudjuk mérlegelni megválasztott sebességünk kockázatát. Ebben nagyon sokat segíthetnek az autofelszerelesek.hu kínálatában elérhető apróságok is, mint egy kényelmes kartámasz, amin a karunkat pihentethetjük, vagy egy légterelő, ami lehetővé teszi, hogy bármilyen időjárásban leeresszük pár centire az ablakot.