Az autósok örök ellensége – a traffipax

A traffipaxok fejlődése
Az első sebességmérőt 1905-ben szabadalmaztatták Amerikában. Az eszköz időponttal ellátott fotókat készített egy adott útszakasz két pontján, és a két adat segítségével ki tudták számítani az ott áthaladó autók átlagsebességét. A mai traffipaxok ősét egy Maurice Gatsonides nevű autóversenyzőnek köszönhetjük, aki azért fejlesztette ki az eszközt, hogy annak segítségével javítani tudjon saját köridején. A találmány olyan jól működött, hogy hamarosan a rendőrség is átvette. Hazánkban 1967-ben kezdődött a rendőrség és a gyorshajtók azóta is tartó küzdelme, amelyben sokáig az autósok álltak nyerésre, a „tányéros” becenevű radart ugyanis már messziről ki lehetett szúrni, így a sofőröknek volt idejük lelassítani. A fordulatot a lézeres traffipaxok megjelenése jelentette a ’90-es évek elején, amelyek ellen az autósok legális traffipaxjelzővel vagy illegális lézerblokkolóval védekezhetnek, ha nincs kedvük a legbiztonságosabb és legkézenfekvőbb módszert választani: a sebességhatárok betartását.

A rekorder
A magyar autósok sokszor panaszkodnak a drágának tartott bírságokra, amellyel a gyorshajtókat sújtják hazánkban, a jelenlegi szabályozás szerint ugyanis akár 300 ezer forintos csekket is kaphat az, aki túllépi a megengedett legnagyobb sebességet a magyar utakon. Ez az összeg azonban, bár igen borsosnak tűnik, eltörpül a „világcsúcstartó” mellett, aki egy Svájcban lefotózott svéd úriember. Svájc büszke arra, hogy a világon ott a legbiztonságosabb a közlekedés, ezért nagyon szigorúan veszik az országban a gyorshajtást. A szóban forgó svéd autóst 2010-ben fényképezték le közel 300 km/h-s sebességgel. A svájci törvények a gyorshajtásért kiszabott bírságok összegénél a vétkes jövedelmét is figyelembe veszik, így fordulhatott elő, hogy az illető 1 080 000 svájci frank büntetést kapott, ami átszámítva mintegy 310 millió (!) forint.